Érvényes: 2015.02.01-től
Közúti Elsősegélynyújtási Vizsga Szabályzata
Érvényességi terület
Ez a vizsgaszabályzat a 31/1992. (XII. 19) NM rendeletben maghatározott közúti járművezető jelöltek elsősegélynyújtás vizsgáztatására vonatkozik.
A vizsga tárgya és segédeszközök
A vizsga során megállapításra kerül, hogy a vizsgázó tudását a gyakorlatban képes –e alkalmazni. Ebből következően a vizsga elsősorban gyakorlati jellegű, melyet az elméleti ismeretek szóbeli számonkérése is kiegészít. A vizsgabizottság által biztosított segédeszközökön kívül egyéb segédeszköz használata nem megengedett.
Vizsgabizottság
A vizsgabizottság két főből áll, melyet a Magyar Vöröskereszt illetékes megyei/fővárosi szervezete kér fel.
A vizsgabizottság illetékes:
- a vizsgára bocsátás feltételeinek ellenőrzésére,
- a vizsga eredményének megállapítására,
- csalási cselekmények ügyében döntésre,
- igazolás kiadására.
Vizsgára bocsátás és jelentkezés
Vizsgára az bocsátható, aki:
- előzetesen (személyesen vagy telefonon) az adott vizsgára jelentkezett,
- a vizsga helyszínén és időpontjában, a vizsgabizottságnak leadja a
- kitöltött Jelentkezési és nyilvántartó lapot,
- kiskorú vizsgázó esetében a Hozzájárulás kiskorú közúti elsősegélynyújtás vizsgájához című dokumentumot,
- vizsgadíj befizetését igazoló dokumentumot,
- arcképes igazolvánnyal igazolja személyazonosságát
Vizsga időpontja és helye
A vizsgákra általában munkanapokon, délelőtti és délutáni időpontokban, a Magyar Vöröskereszt regisztrált vizsgahelyein kerül sor.
Vizsgadíjak
A vizsga vizsgadíj köteles.
Ha a vizsgázó, a vizsgára jelentkezés során, a
- 164/1995. (XII.27.) Korm. rendelet 2. és 3. számú melléklete szerinti súlyos mozgássérültséget igazoló, háziorvos által kiállított orvos-szakértői véleményt, vagy
- a 141/2000. (VII.9.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti súlyos fogyatékosság meglétét igazoló, az OOSZI I. fokú orvosi bizottsága által kiadott Hatósági Bizonyítvány hiteles másolatát tudja nyújtani,
- a Magyar Vöröskereszt által - 2015. évben, vagy azt követően - átadott Életmentő Érdemrenddel rendelkezik,
akkor a vizsgadíj befizetése alól mentesül.
Visszalépés, megbetegedés, hiányzás
Ha a vizsgázó a jelentkezés lezárásáig jelzi esetleges akadályoztatását, és továbbra is vizsgát kíván tenni, akkor jelentkezése másik egyeztetett vizsgára kerül átvezetésre.
Ha a vizsgázó nem jelenik meg (azon a vizsgán melyre jelentkezett), akkor újabb vizsgára csak a vizsgadíj ismételt befizetését követően jelentkezhet.
A vizsgázó mentesül a vizsgadíj ismételt befizetése alól, ha:
- 10 munkanapon belül hatósági/orvosi igazolással igazolja távolmaradásának okát,
- akadályoztatását bejelenti/bejelenteti és azt a bejelentéstől számított 8 munkanapon belül, vagy igazoltan tartós akadályoztatása megszűnését követően 8 munkanapon belül hatósági/orvosi igazolással igazolja,
- legkésőbb a vizsga jegyzőkönyv lezárásáig jelzi a megyei jelentkezési elérhetőségen és kéri vizsgaidőpontjának módosítását,
- rendkívüli esetben (pl.: természeti katasztrófa) méltányosságból.
Ha a vizsgázó a jelentkezés lezárásáig jelzi esetleges akadályoztatását, és egyben nyilatkozik arról, hogy eláll a vizsgától, igény esetén a befizetett vizsgadíj – az ügyintézési költséggel csökkentett - összege visszatéríthető.
Az ügyintézési költség összege a mindenkori vizsgadíj 15%-át teszi ki.
A vizsgáztatás szervezése
A vizsgázók fogadása és tájékoztatása érdekében a vizsgahelyszín a meghirdetett kezdési időpont előtt legalább fél órával korábban nyitva van.
A vizsga megkezdése előtt a vizsgaadminisztrátor ismerteti a vizsga menetét a vizsgázókkal. A vizsgamenet ismertetése magában foglalja a vizsgáztatás értékelési elveit, és a vizsgán teljesítendő minimum feltételeit.
A vizsga nem nyilvános, így a vizsgahelyiségben vizsga alatt a vizsgáztató, a vizsgaadminisztrátor, a vizsgázók, valamint a vizsgáztatás ellenőrzésére jogosult személyek tartózkodhatnak.
Kivételt képez ez alól, ha egy - pl. mozgásában korlátozott - vizsgázó a mozgását segítség nélkül nem tudja megoldani, és ezt a segítséget a vizsgán hivatalból benntartózkodók sem tudják neki megadni. Ekkor a vizsgaadminisztrátor előzetes engedélyével – a szükséges ideig – a vizsgázó mozgásának segítője is részt vehet a vizsgán mindaddig, ameddig a vizsgát helytelen viselkedésével vagy bármilyen más módon nem zavarja meg.
A Magyar Vöröskereszt a vizsgán történő megjelenésükről szóló egyedi igazolást tud kiadni.
Vizsgaanyagok
A vizsga elméleti és gyakorlati számonkérési alapja:
Hornyák István Ph.D.: Elsősegélynyújtás mindenkinek c. könyv
Tételek
A vizsgára a vizsgaadminisztrátornak több tételsort is biztosítania kell, melyekből a vizsgahelyiségben egy időben tartózkodó vizsgázók számára kijelölt egyetlen tételsort közvetlenül a tételhúzások előtt választja ki. A kijelölt tételsorból a vizsgahelyiségben tartózkodó vizsgázóknak egyidőben, egymást követően kell egy-egy tételt húzniuk.
A vizsgahelyiségben vizsgázási célból egyszerre legfeljebb 4 vizsgázó tartózkodhat, de az egy időben vizsgázók száma minden esetben el kell, hogy érje a 2 főt. A gyakorlatok végrehajtatása során a vizsgáztatónak figyelembe kell vennie a vizsgázó szembetűnő korlátozottságát (pl.: előrehaladott terhesség, mozgáskorlátozottság, egyéb fogyatékosság), vagy előre jelzett (igazolt) rossz egészségi állapotát. Ez a körülmény azonban nem mehet az alkalmasság megítélésének rovására. Amennyiben a kötelezően bemutatandó gyakorlati feladatok, és a kihúzott tétel megoldása során a vizsgázó bukást jelentő hibát követ el (ennek minősül az engedélyezetten a vizsgahelyiségben tartózkodó bármely személytől illegálisan kapott segítség is), vagy a tevékenysége, illetve annak elmaradása a beteg/sérült állapotát bizonyosan rontaná, akkor a vizsgázó a vizsgát nem folytathatja, a vizsgáztatótól „nem felelt meg” minősítést kell, hogy kapjon.
Feladatok
A vizsga az alábbi feladatok megoldásából áll:
- kötelezően bemutatandó gyakorlatok:
- újraélesztés 1 segélynyújtóval,
- betegvizsgálat,
- eszméletlen beteg ellátása (stabil oldalfektetés)
- “A” tétel megoldása,
- “B” tétel megoldása.
A kötelezően bemutatandó gyakorlatok és az “A”, illetve a “B” tételsorok meghatározását a Magyar Vöröskereszt MVK-SZ-036 azonosító számú Elsősegélynyújtás Vizsgáztatás Szabályzata szabályozza. A vizsgázó egy tételt húz, amelyen szerepel a kötelezően bemutatandó feladatok leírása, az “A”, illetve a “B” tétel egyaránt.
A feladatmegoldások számonkéréséért az elsősegélynyújtás vizsgáztató a felelős.
A vizsgaeredmény megállapítása, Igazolás kiadása
A vizsga eredményét az elsősegélynyújtás vizsgáztató állapítja meg. Az Igazolást, a Magyar Vöröskereszt nevében, az elsősegélynyújtás vizsgaadminisztrátor és az elsősegélynyújtás vizsgáztató adja ki.
A vizsgateljesítmény értékelése[1]
Megfelelt minősítést kap az a vizsgázó, aki az elméleti illetve gyakorlati feladatokat helyesen oldotta meg, és bukást jelentő hibát nem követett el.
Nem felelt meg minősítést kap az a vizsgázó, aki feladat megoldások (gyakorlati vagy elméleti) során olyan megoldást közöl, vagy cselekszik, illetve az, amit elmulaszt, (közölni vagy megtenni) a beteg állapotát rontotta és/vagy bukást jelentő hibát követett el.
Csalás, szabálytalanságok
Ha a vizsgázó, a vizsga során:
- meg nem engedett segédeszközt használ,
- magatartásával a vizsga rendjét megzavarja, szabályos lebonyolítását akadályozza,
- az elsősegélynyújtás vizsgáztatót illetve vizsgaadminisztrátort előny adásával, ígéretével vagy fenyegetéssel befolyásolni törekszik,
- megtévesztésére tesz kísérletet,
figyelmeztetést követően a vizsgából kizárható.
Arról, hogy figyelmeztetés után folytathatja-e a vizsgáját, vagy azonnal kizárásra kerül, a vizsgabizottság dönt. Kizárás esetén “nem felelt meg” minősítést kell kapnia. A kizárás ténye és körülményei írásban rögzítésre kerül.
Felülvizsgálati záradék, hatályba léptetés és érvényesség
A Vizsgaszabályzatot a Magyar Vöröskereszt MVK-SZ-036 azonosító számú Elsősegélynyújtás Vizsgáztatás Szabályzatával összhangban, adja ki. A szükség szerinti módosítás jogát fenntartja. Ez a vizsgaszabályzat közzétételével válik hatályossá, a Magyar Vöröskereszt honlapján, a megyei vizsgaszervezési központokban és a vizsgahelyeken hozzáférhető. Ez a vizsgaszabályzat érvényben marad egy újabb vizsgaszabályzat közzétételéig.
1. sz. melléklet
A vizsgateljesítmény értékelési szempontrendszere
1. A VIZSGÁZÓ MINŐSÍTÉSE
A vizsgáztató “megfelelt” vagy “nem felelt meg” minősítéssel illetheti a vizsgázó tevékenységét.
1.1. Megfelelt, aki
- az újraélesztést, a mentőhívást és az eszméletlen beteg ellátását megfelelően elvégezte,
- az általa kihúzott „A” és „B” feladatokat helyesen oldotta meg, és
- bukást jelentő hibát nem követett el.
1.2. Nem felelt meg, aki
- bukást jelentő hibát követett el, és/vagy
- tevékenysége, illetve lényeges lépések elmaradása, vagy durván hibás kivitelezése az imitált beteg/sérült állapotát bizonyosan rontotta.
2. Önmagukban bukást jelentő hibák LISTÁJA
Újraélesztés
- az elhelyezkedés hibás,
- a teendők érvényes szakmai szabályoknak megfelelő sorrendje nem megfelelő,
- a mellkaskompresszió jellemzői (frekvencia, mélység, folyamatosság) nem megfelelőek,
- a befúvások hatástalanok, ennek oka nem kerül felismerésre és korrigálásra
Életjelenségek vizsgálata
- az eszméletlenség vizsgálatának lépéseit nem ismeri,
- a légzés vizsgálatát nem szabályszerűen végzi.
Eszméletlenség vizsgálata és ellátása
- a légútbiztosítás szükségességét nem ismeri fel, és nem megfelelően alkalmazza,
- ha nem tudja, hogy nem mozdítható betegnél/sérültnél hogyan biztosítható átjárható légút.
Stabil oldalfekvő helyzet
- durva átfordítás, mozgatás,
- a fej hátraszegése elmarad,
- instabil marad a beteg/sérült.
Vérzések ellátása
- a kézzel történő vérzéscsillapítás (nyomáspont vagy direkt ujjnyomás) elmarad, a vérző végtag, testrész felemelése elmarad és más hatásos vérzéscsillapító/megszüntető eljárás sem történik,
- ha a nyomókötést lazán, nem megfelelően helyezi fel,
- nyomókötést tesz fel a nyakra,
- vérző végtagra szorító körülkötést helyez fel,
- a kivérzés tüneteit nem ismeri fel, ellátását nem tudja.
Égés ellátása
- hűtés elmaradása,
- idegen anyag sebre juttatása.
Fektetési módok
- ha a fektetési módok indikációit nem ismeri, kivitelezésüket nem tudja (félig ülő helyzet, sokk fektetés - hasi sérült, eszméleténél lévő koponyasérült, ájult beteg, eszméletlen beteg fektetése)
Bukósisak levétele
- indikációját nem tudja,
- fej-nyak mozgatásával próbálja levenni,
- két segítő esetén, ha az "A" segélynyújtó a fej-nyak rögzítését nem veszi át és biztonsággal két kézzel nem rögzíti.
Kimentés (Rautek-féle műfogás)
- indikációit (gépkocsiból mentésnél) nem tudja,
- nem tudja megfelelően kivitelezni.
Hirtelen légúti elzáródás
- az eltávolítás egyes lépéseinek kivitelezését nem tudja.
Rögzítések
- csont - izületi sérülések rögzítését nem a szabályok szerint végzi (ellátásának szabályait nem ismeri, a szükséges rögzítések kivitelezését nem tudja).
[1] Részletezve a Szabályzat 1. sz. mellékletében
Elsősegélynyújtás
